A tanszék története
 
Tanszékünk története hivatalosan 1964-tõl íródik, ekkor jött létre a Gazdasági Földrajzi Tanszék. Célszerű azonban ennél kicsit távolabbra tekintenünk az időben, áttekintve a földrajz, ezen belül a társadalomföldrajz művelésének hagyományait egyetemünkön.

1921-ben került Szegedre a Kolozsvári Egyetem, lezárva ezzel a több mint száz éves szegedi „egyetem-akarási” törekvéseket. Ekkor még a Bölcsésztudományi Karhoz tartozott a földrajz, két intézettel. (Földrajzi illetve az Ásványtani Intézet.) Mindkettő a Dugonics téri épület első emeletén helyezkedett el. (Ma a Rektori Hivatal található itt.) A Földrajz Tanszék vezetője az a Márki Sándor lett, aki a történelem és a geográfia területén egyaránt maradandót alkotott.

1925-26-os tanévben került a Földrajzi Intézet az Ady téri épületbe, amely ma is otthonául szolgál. Ezt az időszakot Kogutowitz Károly neve fémjelzi, aki 1923-ban lett tanszékvezető. 1923-ban jelent meg Zsebatlasza, nevéhez fűződik Magyarország néprajzi térképének elkészítése (1927) is. Szeged földrajzi viszonyai című, és Szeged városépítészetérõl szóló munkáit 1933-34-ben adták ki.

1940-ben visszatért az egyetem Kolozsvárra, így az 1940-41 tanévtõl új egyetem jött létre Szegeden. A földrajzosoknak nagy elismerés, hogy a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert Professzor után 1941-42-ben Kogutowitz Károlyt választják rektornak.
1945-ben kerül Szegedre Prinz Gyula, aki elsősorban természetföldrajzosként ismert, de írt társadalomföldrajzi munkákat is, így például akadémiai doktori disszertációját, A városmorfológiai felvétel alapvetése (1954) címmel.

Mint azt említettük, 1964-ben létrejött az önálló Gazdasági Földrajzi Tanszék, Krajkó Gyula vezetésével. Az akkori kutatási programok hosszú ideig meghatározták a tanszék arculatát. Körzetkutatás, közlekedésföldrajz illetve a mezőgazdasági termőtájak kérdései álltak a vizsgálódások középpontjában. Krajkó Gyula "A gazdasági körzetesítés elvi alapjai" címmel írt jegyzetet, illetve a világ számos pontján előadást tartott a témában. Az elvi tudás gyakorlati alkalmazásaként a 70-es években a Dél-Alföld mikro- és mezokörzeteinek kutatása folyt, illetve elkészült a régió megyéinek gazdaságföldrajzi leírása. Kiterjedt külkapcsolataink voltak; elsősorban a környező országokkal, de a Európa számos országában jártak tanulmányúton, konferencián a szegedi geográfusok. 

1994-ben Dr. Mészáros Rezső vette át a tanszék irányítását. Őt 1995-ben az Egyetem rektorává is választották, amely tisztséget a 2000-ben létrejött egységes Szegedi Tudományegyetemen is elnyerte. 1993-tól indult a geográfus képzés többek között településkutató (később terület- és településfejlesztő) specializációval. 2001 őszétől az turizmus szakirány is beindult a képzésen belül.

2000-tõl Dr. Becsei József a tanszékvezető. Ugyanezen évtől a Gazdasági Földrajzi Tanszék neve Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékre változik. Ekkor indult az alföldi tanyák állapotát vizsgáló „Tanyakutatás 2000” is.
2001-ben Mészáros Rezsõt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, székfoglalóját 2002 januárjában tartotta "A térpályáktól a kibertérig" címmel.

Jelenleg 11 fő-  és 5 mellékállású oktató, 1 nem oktató munkatárs, illetve 2 PhD ösztöndíjas hallgató alkotja a tanszéki kollektívát. A kutatási témák változatosak; szerepelnek köztük a  területfejlesztés különböző kérdései, a leszakadó térségek, a turizmus szerepe és hatásai. 

2002. márciusában a több évtizedes munka elismeréseképp a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter a "Pro Regio" díjat adományozta a tanszéknek.
2003-2007 között ismét Mészáros Rezső professzor a tanszék vezetője.
Tanszékünk 2004 őszén ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Az évforduló tiszteletére a tanszék mai és egykori munkatársai tanulmányait tartalmazó kötetet jelentettünk meg.

Hallgatóink rendszeresen sikeresen szerepelnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A tanszék részt vállal a környezettan, a közgazdász, a politológus és a kommunikáció szakos képzésben is.

2007-től Dr. Kovács Zoltán vette át a Tanszék vezetését.