Számos rangsor és felmérés hasonlítja össze a hazai és a külföldi felsőoktatási intézményeket, ám – ahogy azt Szabó Gábor rektor néhány éve megfogalmazta – egy közös vonásuk van ezeknek a listáknak: a Szegedi Tudományegyetem mindegyiken előkelő helyen szerepel.
A hazai egyetemekről és főiskolákról a legteljesebb felmérést – az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai alapján – a HVG tette közzé Diploma 2010 című különszámában. A felmérésből mindenképpen kiemelendő, hogy a minőségi oktatást előtérbe helyező szempontok alapján immár ötödik alkalommal összeállított listán – amelyen összesen a hazai felsőoktatási intézmények 167 karát rangsorolták – a szegedi bölcsészkar a hetedik, az orvoskar pedig a nyolcadik helyen szerepel.
Nemzetközi összehasonlításban a legtöbb intézményt értékelő rangsort 2003 óta készíti el a sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatócsoportja Nian Cai Liu professzor vezetésével. A listát a Harvard vezeti, a legjobb európai intézmény a Cambridge-i Egyetem. Az SZTE immár ötödik éve őrzi előkelő helyét, 2009-ben holtversenyben a világon a 303., Európában pedig a 126. helyen áll, csakúgy, mint az ELTE.
A világ több ezer felsőoktatási intézményét vizsgáló felmérés során a kínai kutatók az egyes egyetemek oktatóinak számát arányosítják az idézettséggel, azzal, hogy a kutatóknak bizonyos folyóiratokban – mint például a Science és a Nature – hány publikációja jelent meg. Az intézményben végzett diákok és a jelenlegi oktatók Nobel-díja vagy Fields-érme is számít. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas tudóssal is büszkélkedhet, hiszen szegedi kutatásaiért részesült Szent-Györgyi Albert a legrangosabb tudományos elismerésben az orvosi-élettani területen 1937-ben.
F. J.
Fókusz ,