"Még a tragikus történelmi pillanatokban is vannak reményt keltő momentumok, ilyen reményteli pillanat volt egykor az egyetemalapítás is Szegeden, ami bizonyos szempontból szerencsés pillanatban történt, hiszen találkozott a város anyagi áldozatvállalása és egy államférfi, Klebelsberg Kunó akarata” – fogalmazott ünnepi beszédében Szabó Gábor. Hozzátéve: e két szándék egybeesése hozta létre viharos sorú egyetemünket.
A szegedi universitas nagyon gyors fejlődésnek indult, ennek eredményeként született meg rövidesen – számos más tudományos eredmény mellett – a mindmáig egyetlen, Magyarországon végzett munkáért elnyert Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert elismerése. Ezt az időszakot követően az egyetem bár erős maradt, nemzetközi kapcsolataiban törés következett be. A nyolcvanas évektől kezdve a szegedi felsőoktatás azonban visszatért ahhoz az örökséghez, melyre mindannyian büszkék vagyunk, s nemzetközileg is elismert egyetemmé vált az SZTE – mondta az akadémikus.
A felsőoktatási intézmény elnyerte a kutatóegyetemi címet, s ezért is egyre fontosabbá válnak nemzetközi kapcsolatai. Ahogy Klebersberg idejében, újra egyetlen lehetőség áll az ország előtt: a kultúra és a tudomány. Komoly kihívás ez a Szegedi Tudományegyetem számára: sikeresnek kell lennünk, ahogy a többi hazai felsőoktatási intézménynek is, s ez elhozhatja az ország sikerét is – közölte a professzor.
Az Egyetem Napján a József Attila Tanulmányi és Információs Központ dísztermében rendezett ünnepi szenátusülésen részt vett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Dux László, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.
|
Szabó Gábor rektor (középen) és a karok vezetői az ünnepi szenátusi ülésen. Fotó: Segesvári Csaba
|
Az ünnepséget meegtsitelte jelenlétével Kriszt Sándor Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Szabó Gábor, az SZTE prorektora, a testület tiszteletbeli elnöke, Darja Bavdaz Kuret, Szlovénia budapesti nagykövete, Szent-Iványi István, a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövete, Radován Pejovni, a ljubljanai egyetem, Miroljub Grozdanovics, a nisi universitas, Csiba Péter, a komáromi Selye János Egyetem, valamint Kozma Gábor, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora.
Az ünnepségen Doctor Honoris Causa kitüntető címet kapott Danilo Türk jogászprofesszor, Szlovénia köztársasági elnöke, Ursula Ravens német orvosprofesszor, Frédéric Barbier francia könyvtörténész, Forró László, a Lausanne-i Műszaki Egyetem fizikusprofesszora és Erich Kleinpeter német gyógyszerészprofesszor. Senator Honoris Causa kitüntető címben részesült Liisi Sevón, a turkui egyetemről és John Beumer, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett fogorvosprofesszor.
Az egyetemen végzett oktatási és kutatás eredményeiért Pro Universitate díjjal ismerték el Dékány Imre, Hatvani László, Paczolay Péter és Rácz Béla munkáját, s Posthumus Pro Universitate díjban részesült Veres József, a szegedi jogtudományi kar korábbi dékánja, aki idén nyolcvanegy esztendős korában hunyt el. A Klebelsberg Kunó-díjjal járó emlékérmet és díszoklevelet vehette át Keveiné Bárány Ilona, Bodosi Mihály, Mészáros Rezső, a Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozatában részesült Solymosi Frigyes és Varró Vince. A Professor Emeritus kitüntető címmel ismerték el Bernáth Árpád és Makk Ferenc munkáját. Az ünnepségen vehette át főiskolai tanári kinevezését Krész Miklós, Viskolcz Noémi és Monostori Tamás.
Szegeden minden évben november 11-én ünneplik az Egyetem Napját abból az alkalomból, hogy a jogelőd Kolozsvári Tudományegyetemen 1872-ben ekkor kezdődött el az oktatás.
F. J.